Ezért ömlött a szennyvíz a Kis-Dunába

Oszd meg másokkal!

Desktop
(forrás: Rátay András / Facebook)
(forrás: Rátay András / Facebook)

Az elmúlt napok hatalmas esőzései után ellepték a közösségi médiát az özönvíz okozta károkról szóló beszámolók. Arról is közzétettek egy videót, amiben a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről a Kis-Dunába folyó szennyvíz látható.

Baranyi Krisztina, ferencvárosi képviselő ezzel kapcsolatban ezt írta facebook-oldalán: „Másfél éve harcoltam ki Tarlós Istvánnál, hogy építsenek még egy záportározót a Dél-Pesti szennyvíztelepre, mert a telep befogadóképessége olyannyira kevés, hogy gyakorlatilag minden esőzéskor a beérkező szennyvíz tisztítatlanul kerül bele a fokozottan védett Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. Nos, a második záportározó építése folyik, ez a jó hír.

Ami a rossz hír, hogy az építés ideje alatt (márciustól kb. októberig) a meglévő záportározót lezárták, oda egy csepp szennyvíz sem megy, így még az eddigi működés során oda gyűjtött fekália és szennyvíz is megy bele egyenesen a folyóba... Azonnal a Zöldhatósághoz fordulok, magyarázzák meg, hogy hogyan járulhattak hozzá ebben a formában ehhez az építkezéshez.”

Az ittlakunk.hu megkérdezte a szennyvíztisztító telepet üzemeltető Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) a témával kapcsolatban, a társaság az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

„A klímaváltozás következtében jelentkező özönvízszerű esőzések kezelése érdekében idén tavasszal megkezdődött a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a záporvíztározó kapacitásának bővítése fővárosi beruházás keretében. 2019. október elejére az eddigi 3300 m3 helyett 7000 m3 záporvíz tározására és azt követő tisztítására lesz képes a telep a 80 ezer m3-es napi kapacitása mellett.

A bővítés ideje alatt, összesen körülbelül két hónapig, nem tud fogadni záporvizeket a tározó, de július 24-étől újra üzembe lép.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep naponta 80 ezer m3 szennyvizet képes megtisztítani. Kizárólag a kapacitását meghaladó, egyes esetekben előforduló, özönvízszerű esővízzel együtt érkező mennyiség kerüli el a telepet, addig az időtartamig, amíg a bővítő beruházás lehetővé nem teszi a régi víztározó újra beüzemelését. Várhatóan 2019 őszétől pedig a telep jóval nagyobb mennyiségű csapadékvíz felfogására is képes lesz, annak érdekében, hogy tisztítást követően, a lehető legtöbb szennyvíz megtisztulva kerüljön vissza az élő vízbe.”

Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy miért működnek így a tisztítótelepek. Mint írták, a főváros csatornahálózatának nagyobb részét a XIX. század végén, a XX. század első felében úgy építették meg, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz egy rendszeren keresztül folyik, nincs egymástól elkülönítve. Ez azt jelenti, hogy esős időben, a közterületeken keletkező, valamint az egyesített csatornarendszerbe bekötött ingatlanokról elvezett csapadékvizek is a tisztítótelepekre kerülnek. A tisztítótelepek kiépített biológiai kapacitása meghaladja a várható szennyvízmennyiséget, ezáltal biztonságot nyújt a szárazidőben érkező szennyvizek előírt mértékű, jó hatásfokú tisztításához. A kiépített kapacitás és a tényleges szennyvízterhelés különbségének mértékéig a csapadékvizeket is tisztítani képesek.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a biológiai tisztítókapacitáson felüli szenny- és csapadékvizek kezelésére, annak kapacitását háromszorosan meghaladó mennyiséget, előmechanikai tisztítóegység kezeli. Ha még nagyobb tömegben érkezik csapadékvíz, az a záportározóba folyik, ahonnan a csapadék megszűnését követően a biológiai tisztításra vezetik. Amennyiben az érkező vizek mennyisége felhőszakadások esetén ennél a mértéknél is nagyobb, az érkező vizek a telepet megkerülik, hogy a tisztítást végző, több hét alatt kitenyészthető mikroorganizmusok a reaktorokból ne mosódjanak ki. 

Kiemelték, hogy nagy záporok esetén a tisztítóművek túlterheltté válnak. A tisztítótelepek folyamatos és biztonságos működtetése érdekében a tisztítótelep – az üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelően –, a már be nem fogadható, szennyvizet is tartalmazó csapadékvizet megkerülő ágon közvetlenül nyílt vizekbe kénytelen kivezetni. Amennyiben ezt nem tenné, és a többletvizeket is bevezetné a telepre, a teljes biológiai tisztítótelepi rendszer összeomlana – és hónapokig használhatatlanná válna.

Hozzátették: ha a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, naponta átlagosan 60 ezer m3, két-három hónap alatt akár 5,4 millió m3 kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Kis-Dunába. Ez súlyos környezetkárosítást okozna.

Dél-Pesten a csatornahálózatból érkező vizek tisztítására napi 360 ezer m3 előmechanikai és 80 ezer m3 biológiai tisztító kapacitás áll rendelkezésre. Csapadékos időben lehetőség van körülbelül 20.000 m3/nap esővízzel hígított szennyvíz biológiai tisztítására, és az első, legszennyezettebb csapadékhullámból 3300 m3 víz tározására a kiépült záporvíztározóban. Ha ennél több víz érkezik, azt közvetlenül le kell vezetni a Dunába, különben az elöntené a környező területeket.

A dél-pesti telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségét az FCSM – a hatóságok által elfogadott módon – rendszeres önkontroll vizsgálatokkal ellenőrzi. Ezeket az eredményeket folyamatosan frissítve közzé is teszi a honlapján: (http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szennyviztisztitas/delpesti_szennyviztisztito_telep/).

Végezetül hozzátették, a dél-pestihez hasonló rendszerek működnek például az európai nagyvárosokban és Japánban is, ahol nagy elöntéseket és tisztítatlan vízlevezetéseket okoztak a felhőszakadások.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?