Orbán Viktor is ott volt a Klapka téri református templom felszentelésén

Desktop
(fotó: Facebook / Orbán Viktor)
(fotó: Facebook / Orbán Viktor)

Ma sokan vitatják vagy egyenesen tagadják a kereszténység és Európa sorsának összefonódását. Azonban „mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra nemcsak egy (...), hanem minden erő forrása, az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja. Nélküle nincs szabadság és nincs európai élet sem” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Pesterzsébeten, a Klapka téri református templom felszentelésének hálaadó ünnepén.

A miniszterelnök felelevenítette, 80 évvel ezelőtt a pesterzsébetiek úgy döntöttek, templomot építenek, amivel „elindult egy nagyszerű, szövevényes, felemelő történet”. Úgy fogalmazott: van úgy, hogy a szép tervek az íróasztal fiókjába kerülnek, rosszabb esetben megsemmisülnek, a nagy vállalkozást pedig fel kell adni, és nem csak épületek juthatnak ilyen sorsra, zátonyra futhatnak így nemzetépítő reformok, tudományos eredmények és még a szellemi-lelki építkezés is.

„Ám ilyenkor jön a fordulat, a mégis: ez a mi történelmünk kulcsszava. Mégis, minden akadályozó és ártó erő, hátráltató külső körülmény ellenére egyszer csak eljön az idő, amikor újra megnyílik egy ajtó, előkerülnek a tervek, újjászületik az összefogás, előteremtjük az anyagiakat is, és akik mindvégig kitartottak, boldogan látják a beteljesedést” – folytatta.

A kormányfő beszédét azzal zárta: „most, amikor hálás szívvel átadjuk a Klapka téri református gyülekezet templomát, úgy érezzük, amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk”.

(fotó: Máthé Zoltán - MTI)

Az istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke arról beszélt, hogy a Klapka téri gyülekezet 80 éve erőt kapott temploma építésére, ahogyan akkor is, amikor a kommunizmus idején „kiszúrták a szemét a semmivel”, de a kommunizmus bukása után is kapott erőt ahhoz, hogy felvesse a templomépítés régi gondolatát.

Veress Gábor, a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora kiemelte, a templomot tervező Szeghalmy Bálint a református templomépítészet legnemesebb hagyományait folytatta. „Hisszük, hogy drága templomunk (...) bástya és menedék lesz” – mondta.

A Klapka téri templom tervének elkészítésére 1937-ben kapott megbízást Szeghalmy Bálint, 1939-ben tartották meg az első "kapavágási ünnepséget", az elkészült alagsort pedig 1940-ben szentelték fel, ám a háború miatt az építkezés abbamaradt.

A templom befejezési munkálatai 2017-ben kezdődtek el az eredeti tervek alapján. Veress Gábor úgy tájékoztatott, hogy a költségek 375 millió forintot tettek ki, az építkezéshez a kormány és a XX. kerületi önkormányzat is biztosított támogatást.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?